Ma a Fény utcában hajvágásért és szakálligazításért ülünk be a borbélyszékbe. Néhány száz évvel ezelőtt ennél lényegesen kockázatosabb mondat lett volna az, hogy „elmegyek a borbélyhoz" — a borbély ugyanis nemcsak a hajaddal foglalkozott, hanem sebeket kezelt, érvágást végzett, és céhbe szerveződve dolgozott.
A budai borbély egyben sebész is volt
A középkori és kora újkori Magyarországon a borbélyok mesterségéhez a sebészeti tevékenység is hozzátartozott. Sebeket kezeltek, érvágást végeztek és más, mai szemmel orvosi beavatkozásokat is elláttak.
A magyar borbélycéhek jelentős része a török hódoltság idején alakult ki, a XVIII. századra pedig már alig volt nagyobb magyar város borbélycéh nélkül. Egy 1747-es statisztika 168 felesküdött céhbeli borbélysebészt tartott nyilván az országban; számos vidéki sebészcéh Budához vagy Pesthez kapcsolódott.
Vagyis Buda a mesterség regionális szerveződésében is fontos szerepet játszott.
Mi jelezte a borbélyműhelyt a barber pole előtt?
A mai borbélyüzlet előtt könnyen felismerjük a piros-fehér csíkos barber pole-t.
Magyarországon azonban korábban más jelek is mutatták, hol dolgozik a borbély. A történeti forrásokat összefoglaló budapesti helytörténeti beszámolók szerint ilyen volt például a réztányér vagy a szappanozótál.
A márkaépítés tehát nem tegnap kezdődött.
Miért járt a borbélyhoz az is, aki nem vágatott hajat?
A borbélyüzletnek volt egy másik szerepe is. Találkozóhely volt.
Az emberek nemcsak hajvágásért és borotválkozásért jártak oda. Beszélgettek, híreket és pletykákat cseréltek, kapcsolatokat építettek. A barber shop közösségi funkciója évszázadokon át a műfaj része maradt.
Ebben talán nincs is akkora különbség a régi Buda és a mai között.
Hogyan lett a sebészből fodrász?
Az orvostudomány professzionalizálódásával a borbély és a sebész szerepe fokozatosan különvált. A XIX–XX. századra a borbélymesterség középpontjába már egyértelműen a haj, a szakáll, a borotválkozás és a férfi megjelenés került.
A modern barber shop pedig érdekes módon visszahozott valamit a régiből: a társaságot.
Miért éppen a Fény utca?
Nem csak azért, mert itt van az üzletünk. Hanem mert Buda mindig is kisebb városrészekből, utcákból, törzshelyekből és ismerős arcokból állt.
Mi ehhez szeretnénk hozzátenni egy újabbat.
Gyakori kérdések
Voltak borbélysebészek Budán?
Igen. A borbélysebészet Magyarországon is elterjedt mesterség volt, a budai és pesti céhes szervezeteknek pedig regionális jelentőségük volt.
Mit csinált régen egy borbély?
A haj- és szakállápolás mellett sebészeti feladatokat is elláthatott: sebeket kezelt, érvágást végzett és más, mai szemmel orvosi beavatkozásokat is.
Mi jelezte a borbélyműhelyt a barber pole előtt?
A történeti forrásokat összefoglaló budapesti helytörténeti beszámolók szerint például a réztányér vagy a szappanozótál.
A borbélyüzlet régen is közösségi hely volt?
Igen. A borbélyüzletek hagyományosan a beszélgetés, a hírcsere és a társasági élet helyszínei is voltak.
